A hivatalos megfogalmazás szerint a kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek - nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszik. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.
Hosszú Tibor iskolaigazgatótól azt kérdezzük, hogy is valósul meg mindez a hétköznapokban. - A szövegértés-, szövegalkotás-, matematikai logika-, valamint a szociális-életviteli készségek fejlesztése az elsődleges cél - mondja a vezető. Mint kifejti, a program tartalmaz kötelező elemeket, mint a hetet meghatározó projektek, a 10-15 perces, az értést segíteni hivatott úgynevezett modulok beépítése, vagy alsó tagozatban az integrált művészeti tantárgy bevezetése. Utóbbiban a rajz, a technika és az ének-zene kapcsolódik sajátosan össze. De emellett a tanárok fantáziáján is sok múlik, hogyan tudják például a tömbösített órákon 45 percnél jóval hosszabb ideig is lekötni a diákok figyelmét. Hosszú Tibor azt meséli, ő a fizika órák keretében például rendszeresen leviszi tanítványait az udvarra, ahol saját maguk végezhetnek méréseket, átélve, tapasztalva mindazt, amit a tankönyvekben olvastak. Projekt-oktatás zajlik, ami annyit tesz: valamit mindig létre kell hozni. Az oktatásnak tehát módszereiben kellett megújulnia, de úgy, hogy közben az alapok is megmaradtak, ugyanúgy használják például tovább a bevált tankönyveket. A keretek adottak, de az iskolának lehetősége volt a saját képére formálni a rendszert.
Mint Hosszú Tibor kifejti, először helyzetelemzést kellett benyújtani a célok, feladatok meghatározásával, ezután kezdődhetett a program kidolgozása. A továbbképzés során harmincöt pedagógus összesen kétezer órán vett részt, ennek költségét éppúgy a TÁMOP-pályázaton nyert összeg biztosította, mint az eszközbeszerzését, a tanácsadását, a program menedzselését. A program szorosan összekapcsolódik az új iskolaszárny építésével is: a beruházási kiírás ugyanis a módszertani pályázattal együtt volt beadható. A rendszer összeállt, a dokumentálás elkészült, a pályázati folyamat augusztus 31-én véget ér, ám az iskolának garantálnia kell, hogy az elsajátított technikákat további legalább öt évig biztosítja a diákoknak.
A kompetencia-méréseken a maglódi iskola az országos átlag felett teljesít, az igazgató szerint jók a visszajelzések, ami főként a gyermek-közeli hozzáállásnak köszönhető. A tehetséggondozás éppúgy szükséges, mint a lemaradók felzárkóztatása, hogy az iskolából kikerülőket mind inkább fel tudják készíteni a munkaerőpiac kihívásaira. Az iskola példa lett: több más intézményből is érkeztek küldöttségek, hogy megtekintsék, hogyan is zajlik a munka Maglódon.
Fő célok:
• A kompetenciaalapú oktatás elterjedésének támogatása
• A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása
• A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban
• Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás
• Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok bevezetése, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projektmódszer, moduláris oktatás, stb.)
• A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése
• Esélyegyenlőség javítása (szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)
Megpályázott és elnyert keretösszeg a két maglódi óvoda és az iskola számára: 34355000 forint (önrészt nem igényel)
***
Mintaértékű a Napsugár Óvoda Nevelési programja
A képzés, továbbképzés lehetőségéért csatlakozott a Kompetencia alapú oktatás bevezetése Maglód Város nevelési és oktatási intézményeiben elnevezésű programhoz a Napsugár Óvoda. A továbbképzés finanszírozási forrása ugyanis a 2009 évi normatíva-elvonással megszűnt. A TÁMOP-pályázatban való részvétel megteremtette a lehetőségét annak, hogy az óvodapedagógusok eleget tegyenek ez irányú kötelezettségeiknek - mondta el megkeresésünkre az óvoda vezetője. „Önmagában persze ez kevés lett volna motivációként. Lényegesebb az az ok, ami az óvodapedagógusaim szemléletéből következik: nyitottságuk az új vagy újszerű, nevelőmunkájukat megújító pedagógiai eljárások iránt"- hangsúlyozta Szathmáryné Papp Mária.
A projektre fordított összköltség a Napsugár Óvoda vonatkozásában 6.184.400 forint volt, ennek az összegnek az 50 százaléka a továbbképzések költségét, a programcsomag eszközbeszerzésének forrását valamint az intézményi innovációt megvalósítók bérét tartalmazza. A projektmenedzsmenti feladatok, a szaktanácsadók, mentor bérek a fennmaradó 50 százalékból kerülnek finanszírozásra.
A Napsugár Oviban az óvodai kompetencia fejlesztő módszertani programcsomag alkalmazása három korcsoportban került bevezetésre, három óvodapedagógus részvételével. Számukra az újszerűség a struktúrában mutatkozott, magyarázta Szathmáryné. Szerinte tovább színesíti az óvodai tevékenységet, hogy az eddigi helyi programtól eltérő elemek is bekerültek a programba.
A programcsomag szakmai lektora Dr. Bakonyi Anna megkeresésünkre úgy fogalmazott: „A maglódi Napsugár Óvoda Nevelési programja mintaértékű. Kidolgozottsága és különösen annak tartalma modellként szolgálhat a magyar óvodák számára."
Az óvoda vezetője összességében sikeresnek nevezte a nevelési év végén záruló programot, külön kiemelte a saját innováció megvalósításának lehetőségét. Megjegyezte, hogy a környezettudatos magatartás kialakításának programjáról az érdeklődők az intézmény weblapján (www.napovoda.hu) is olvashatnak. „Jó gyakorlataik" az inklúzív pedagógia (befogadás/elfogadás/egyéni differenciálás) területéhez valamint, a „Zöld Óvoda" tartalmi elvárásaihoz kapcsolódnak. (A közoktatás fejlesztésére vonatkozóan a „jó gyakorlat" olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható.)A pályázathoz való csatlakozásunk legnagyobb hozadéka, vélekedett Szathmáryné, hogy ösztönző erőként meggyorsította a nevelőtestület pedagógiai innovációs törekvéseit. Másrészt az összhang az Óvodai kompetencia programcsomag és a Nevelési programunk között megerősítette a nevelőközösséget abban a pedagógiai hitvallásában, hogy az óvoda nevelési gyakorlata a jövőben sem lehet más, mint a kisgyermek érdekét érvényesítő nevelési gyakorlat.
***
Megújulás a Hétszínvirág Óvodában
A Hétszínvirág Művészeti Óvoda legfontosabb feladata a másik két maglódi oktatási intézményhez hasonlóan a kompetencia alapú nevelés megvalósítása volt, de számos más terület erősítésére is figyelmet kellett fordítani. Ilyenek egyebek mellett a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek esélyegyenlőségének javítása, önálló ötletek megvalósítása, vagy épp a kompetencia alapú nevelést segítő eszközök bevezetése, szakszerű használata.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében végrehajtott program révén különböző fejlesztési ötletek, köztük önálló ötletek kidolgozása valósult meg a pedagógiai programban. Az óvoda nyitottságát mutatja, hogy egyes referencia intézményektől is vettek át alkalmazható technikákat. A saját „jó gyakorlatukat", önálló fejlesztéseiket az előírásoknak megfelelően az educatio.hu honlapon teszik közzé. A TÁMOP-pályázat eredményeiről a Hétszínvirág Művészeti Óvoda vezetőjét, Szabó Istvánnét kérdeztük.
Az intézmény összesen 5 millió 958 ezer forintból gazdálkodhatott. Az óvodavezető kifejtette, nagyságrendileg ennek az összegnek a három százalékát költötték a kompetencia-fejlesztő óvodai programcsomag alkalmazásához szükséges eszközök beszerzésére. Pedagógus továbbképzésekre 25, a pedagógusok többletmunkájára (jó gyakorlat, önálló innováció kidolgozása, szakmai vezető díjazása) pedig a projekt összegének 33 százaléka fordítódott. A fennmaradó összeg a projekt-menedzsment díjazására, a nyilvános közzétételre, irodai eszközökre, illetve egyéb költségekre volt használható.
Szabó Istvánné elmondta, a program valójában már 2005-ben elkezdődött, a pályázat az addig is létező tevékenység kiszélesítését tette lehetővé. Kezdetben négy óvodai csoportjuk vett részt a programcsomag kipróbálásában, tesztelésében, a pályázatnak köszönhetően további két csoportban lett lehetőség a kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetésére. E csoportok (a „Méhecske" és a „Cica" csoport) kerültek fókuszba, de az intézményi többletmunka valójában mindenkit érintett. A már kipróbált vagy kipróbálásra alkalmas hatékony programokba, az úgynevezett „jó gyakorlatokba" a szülők is betekinthetnek, velük egyébként is kiváló az óvoda kapcsolata.
Szabó Istvánné pozitívan értékeli a hivatalosan 2010. augusztus 30-án záruló projektet, hiszen, mint mondta: a pályázatnak köszönhetően a nevelőtestület 80 százaléka vehetett részt valamilyen továbbképzésen, ahol az óvodapedagógusok korszerű módszertani és informatikai ismeretekkel gazdagodhattak, maga pedig vezetési ismereteit bővíthette, fejleszthette tovább. A pályázat megvalósítása során az óvónők az új módszereket beépítették nevelőmunkájukba, a nevelési program megújult, a megvalósítást segítő eszközök bővítése is megtörtént.
Az óvodavezető megjegyezte, hogy a nevelőtestületükre eddig is jellemző folyamatos tanulási, megújulási szándék a pályázattal még inkább megerősödött. Óvodánknak új szakmai együttműködési lehetőségei alakultak ki - szögezte le. Szabó Istvánné úgy fogalmazott: további eredményként könyvelhetik el, hogy a közös munka során az óvodapedagógusok közötti együttműködés sokat fejlődött, szakmai elismertségük nőtt. Ez különösen fontos számukra amiatt is, mivel ebben a tanévben költözött össze a korábban két épületben működő nevelőtestület.
Természetesen - zárta szavait - a teljes program a gyerekek érdekében zajlott, ugyanakkor „hisszük, hogy a gyerekek eredményes, egyéni fejlődését akkor tudjuk leginkább segíteni, ha mi magunk is fejlődünk".
