SEGÍTSÜNK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK !!!

Mondjunk le augusztus 20-án a tűzijátékról, az árvízkárosultak megsegítésére!

Nekünk csak látvány,nekik az élet.

A múló látvány helyett, maradandó, életre szóló segítség !

Egyet értesz?

Menjen ez a lista körbe egész MAGYARORSZÁGON!

Klikkelj a "Továbbítás"-ra,írd a neved a lista végére, és küldd el minél több ismerősödnek!

ÉS A VÁLASZ:

2010. június 22. 22:32 Dudás Tiborné Jámbor Judit írta, <d.j.judit@gmail.com>:

Drága Barátaim!

A kezdeményezés mélyről fakadó érzelmi indíttatását és a segítő jószándékot tiszteletben tartva, szeretném megvilágítani a kérdést egy másik szemszögből.

Ahhoz, hogy aug 20.-án tüzijáték legyen, ugye senki nem gondolja, hogy júni végén kezdenek nekilátni a munkának.

Meg kellett rendelni az alapanyagokat, el kell készíteni, szakhatósági engedélyek, tereprendezések, engedélyek, biztonsági dokumentációkat készíteni, levizsgázni amiből kell, fuvart bérelni, leszerződtetni a telepítést végzőket a műszaki felügyelőtől a rakodómunkásig, a tűzoltóságig ezreket, akik ezen dolgoznak. Az a művész, legyen az zeneszerző, vagy énekes, már hónapok óta dolgozik a felkérésen....Meg akik most hirtelen nem is jutottak az eszembe. A folyamat már megy, részei készek... meg van rendelve, azt ki kell fizetni.  Ugyanis a félbehagyás, vagy visszamondás, nem fizetés, bárminek is nevezzük, épp olyan gazdasági kár, és veszteség.
Ti mit csinálnátok egy hegyrevaló elkészített fűzfasíppal, vagy bármivel, amit megrendelésre legyártottál, és nem veszik át, nem fizetik ki, és a nyakadon marad, a pénzed meg benne áll....
Tudjátok-e, hogy a tüzijáték néző sétahajókra, már tavasszal lehetett jegyet venni? Van ismerősőm, akinek a külföldi rokonsága ehhez igazította a szabadságát, és a repülőjegyét? Vagyis a turisztikai bevétel elmaradást is hozzá lehet adni. + hányan keresik még ezzel a kenyerüket? Tv operatőr, cukorkaárus, ( ja meg a tökmag is termett valakinek a kertjében.. ) közterület takarító.... eszement szerteágazó terület.

Ne félj, nincs érdekeltségem az említett ágazatokban, csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy mindenfajta kiadásnak megvan a maga helye. Más kategória és más költségvetési tétel egy ünnep és más egy természeti katasztrófa.

Magánvéleményem pedig, ha valahonnan át lehet csoportosítani kiadásokat, akkor az már ne "marinéni" élvezete legyen, hogy az eget nézi,  (bocs a sarkított megfogalmazásért)  hanem az elsikált milliárdokat lehetne itt jó helyre visszaforgatni.

Ja...  még egy záró gondolat. Könnyű egy emailt továbbküldeni, lehet hogy fel is lélegzünk, ennyit tudtam tenni, mert tenni kell valamit... mert a baj az hatalmas.

Mi lenne, mondjuk elmenni a Vöröskereszthez, vagy valamelyik egyházi szervezethez, hogy itt vagyunk.... elhoznánk a nyárra az egyik elmosott vályogháznak a lakóit, mind a 4 gyereket mondjuk, amíg a szülők küzdenek a létért, és feltáplálva, felöltöztetve, kipihentetve elvinni a tüzijátékot megnézni???  (meg múzeumba, koncertre, templomba, ki-ki ahová..) Élményterápiát adni a megrázkódtatás után.  Bár ez már nehezebb, és nem csak egy entert kell megnyomni hozzá.

Az nagyon jó, hogy összefogással törekszik a társadalom bármit is tenni, egy ilyen sokkoló tragédia láttán. Bocsánat, hogy én más szemszögből hasítottam a téma gyomrába, de épp a tv híradó után vagyok, és épp felszaladt  a vérnyomásom. Innen is a fenti ötletem, hogy milyen pénzeket kellene az árvízkárokra fordítani.

Csókolok mindenkit

Judit