Római Katolikus Egyház

Általános Információk
	Plébániai kormányzó:		Pálfalvi Tamás
	Postacím:		2234 Maglód Szent István tér 1 - 3.
	Telefon:		+36 20 286 9993
	E-mail:		This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
	Szentmisék rendje:		vasárnap ½ 9 szombat  17 óra, előtte zsolozsma, ill. májusban és októberben rózsafüzér csütörtök 17 órától szentségimádás, 18 órakor szentmise               egyéb hétköznapokon változó
	Képviselőtestületi ülés, közösségi összejövetel:		szükség szerinti gyakorisággal
	Templom titulusa:		Rózsafüzér királynéja
	Búcsúnap:		Október első vasárnapja
	Felépült:		1936-ban, Irsy László tervei szerint

 

TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE  –  2022-ig

A Maglód nemzetség e vidéken már az Árpád-kor elején megtelepedhetett, de a falu neve először 1341-ben szerepel oklevélben. Templomról, a település középkori vallásos életéről nem sok adat maradt fenn. A község már a török hódoltság elején elpusztul: 1562-ben még előfordul a török defterben (adónyilvántartásban), de a századforduló „hosszú háborúja” során szinte eltűnt a térképről. Csak a XVII. szd. végén kezdhetett volna újra életre kelni – de a Rákóczi- szabadságharc alatt ismét pusztává lett a vidék. 1710 – 1719 közé tehető, hogy Nógrád és Hont vármegyékből evangélikus, zömmel tót lakosság népesíti be újra – Ecsert katolikusok, Maglódot evangélikusok.

„A török őrcsapatok által e’ falu kisszerű temploma szétromboltatván, melly nagy sokára Rákóczy Ferenc idejében az itteni róm. catholicus és ág. evangelicus lakosság közös erejével 1705^dik évben imaházul átalakíttatott; - reá 1719^dik évben, melly évig e’ két vallásfelekez[e]tű lakosság ezen imaházat egy evangelicus lelkész és rektor működése alatt kőzősen használta…” [Potocska János maglódi bíró adatai, 1864]

A lassan újratelepülő, túlnyomóan evangélikus szlovák telepesekkel gyarapodó falu pápista lakói Üllő plébániájának vonzáskörzetébe tartoztak.

A Maglódon alakulgató leányegyházat Sunyi Ádám üllői plébános idejében, 1748. május 28-án csatolták a tíz éve működő, katolikus tótokkal betelepített Ecser plébániájához, melynek templomát 1740-ben szentelték föl.

Ebben az időben Maglódon semmilyen katolikus istentisztelet nem volt. 1823-ban a község építtetett egy iskolát a maglódi leányegyháznak a patak partján, egyházmegyei segítséggel. Ez volt egyben a maglódi katolikusok imaháza is.

A maglódi katolikus ingatlanokról a Historia Domus így tudósít:

„Maglód leányegyháznak iskolaépülete Balázs János ág. ev. földműves telke mellett van a község közepén folyó patak hajlatában, nagyon nedves helyen, falai vályog, födele szalma, nagyon rossz állapotban. A község építette 1823-ban 120 frt segéllyel és egyházmegyei hozzájárulással. A kántor számára van egy szoba szűk kamrával. Kettő ablaka és sárkemencéje van. Kis konyha, téglatűzhely. Még egy szoba a konyha mellett, amely imaházul szolgál” (Ez a mai Kálvin u. sarkán, a Dózsa György u.16 sz-ú hosszú ház helyén lehetett.)

1891-ben gyűjtés indul új templom- és iskolaépületre, és nyilvános árverésen megvásárolják a ma Luther u. 72 sz. alatti házas ingatlant. Az épületben „1892 február 11-én a kápolna ünnepélyesen fölszenteltetett”, majd „1892 évben a kápolna és az iskola átalakíttatott.

1910 végén Drien István kerületi esperes elnöklete alatt a maglódi iskolaszék helyi káplánság szervezését határozta el. Az akkori ecseri plébános lemondott maglódi párbér-jövedelméről [= egyházközségi adó a lelkész ellátására], majd 1911 január 1-én megérkezik az első helyi káplán: Tímár Ambrus.”

„Őt követte 1912 őszén Semsey Zoltán, ki 1916 szept. 5.-ig volt Maglódon helyi káplán.” „1916 szept. 5-én követte Németh János.”

1918 őszén a helyi káplánság önálló lelkészséggé alakult. 1920 évben az akkori ecseri plébános, Igaz Péter halálával a javadalmi földeket kettéosztották, és a maglódi lelkészség plébániává szerveződött. Végleges harangozói állás alakult. A telepi részen köztemető nyílt, a régi közös egyházi temetőt az ófaluban megnagyobbították.

Ezekben az években mind égetőbb gonddá vált a templom hiánya. Az öreg faluban lévő szűk, egyszerű imaház részben kicsinynek bizonyult, részben a katolikus hívek tömegétől távol esett. Legnagyobb akadály az anyagi javak előteremtése és egy megfelelő központi hely megszerzése volt. Végül az akkori Wodianer utca 14. szám alatti (ma Fő utca, ill. Szent István tér) házas telket sikerült megvenni, a mellette lévő üres telekkel együtt. Kölcsönökből, gyűjtésekből, valamint a régi imaház és a plébánialak árából felépült az egyhajós, három boltszakaszos, neobarokk stílusú templom, vitéz Irsy László (1895–1981) építész-tanár tervei szerint. (A szomszédos rákoshegyi, nagytarcsai, isaszegi temlomoknak, sőt, a neoromán balatonföldvárinak is ő volt a tervezője.) Az említett házat pedig plébánia-épületté nagyobbították és alakították át.

A templom elé került haranglábon három harang függött:

Néhány adat a harangokról:

Nagyharang:       súlya 130,8 kg.         60 cm. átmérőjű
Középharang:      súlya 56,5 kg.          45 cm. átmérőjű
Kisharang:           súlya 31 kg.             40 cm. átmérőjű

A nagyharang felirata:

EZEN HARANGOT

A MAGLÓDI RÓM. KATH. HÍVEK ÁLDOZATKÉSZSÉGÉBŐL

RÓZSFÜZÉR KIRÁLYNŐJÉNEK

TISZTELETÉRE ÖNTÖTTE

SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ BUDAPESTEN 1925. ÉVBEN.

Hátoldalán:

RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE

KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK

A két kisebb harang felirata is hasonló, csak a harmadik sor helyett

„AZ ÚR JÉZUS SZENT SZÍVÉNEK”,

ill. „SZENT JÓZSEF” [tiszteletére] áll.

Hátoldalukon pedig:           „JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE

LÉGY A MI MENEDÉKÜNK”,

ill. „HALDOKLÓK PÁRTFOGÓJA

KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK”.

1982. januárjában a harangok villamosítása is elkészült, de csak 2006-ban kerültek föl – remélhetőleg végleges – helyükre, az új templomtoronyba.

1942-ben kőkeresztet állítottak fel a templomkertben,

„NÉMETH JÁNOS TEMPLOMÉPÍTŐ PLÉBÁNOSUNK 25 ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL EMELTÉK A MAGLÓDI RÓM. KATH. HÍVEK   1941-1942” felirattal.

Mellette áll „GYŐRY ANTAL ÁLDOZÓPAP  1894-1937” emlékköve is.

1944 végétől 1945 tavaszáig itt is végigsöpört a háború. Németh János plébános egészségét is megviselte, 1945 májusától betegszabadságra kellett mennie; 1946 december 26-án hunyt el.

 

Emlékét hirdeti a szép templom, melynek felépítésén közel 20 évig fáradozott.

1936. augusztus 9-én dr. Hanauer István megyéspüspök szentelte fel a templomot.

A következő években kisebb építkezések történtek (sekrestye, plébánia melléképület).

1945. júniusától Szégner László hódmezővásárhelyi hitoktató kapott adminisztrátori kinevezést, de mindössze egy évet szolgált Maglódon.

1946. júniusától Gát István vette át az egyházközség irányítását. Tizenöt évi maglódi működésének külsőkben megnyilvánuló legértékesebb eredménye a templombelső teljes megújítása volt, beleértve az új festést, új oltárt, új gyóntatószéket, áldoztató rácsot, keresztkutat, örökmécsest, stációkat, szobrokat a kis mellékoltárokkal.

 

A templom festményeit dr. Dénes Jenő és Lelkes Béla festőművészek, az ötvösmunkákat Iván István ötvösművész, a stációkat ifj. Máriahegyi János szobrászművész, a templom ablakainak festését Kopp József fóti üvegfestő-lakatosmester készítették. Az új padok Sallay Imre asztalosmester, egyéb munkálatok pedig Simon József és Hittner Károly (valamennyien helybéli lakosok) munkáját dicséri.

Gát István kanonok esperes-plébánost 1961-ben Rákoskeresztúrra nevezték ki. 1988-ban innen vonult nyugdíjba, 1989. december 28-án, 87 évesen a Pesti úton autóbalesetben hunyt el.

1961. október 10-én utóda Horváth József kanonok, c. esperes-plébános lett, aki Kistarcsáról foglalta el itteni állomáshelyét. A következő években felújításra került a templom homlokzata, az egész külső falrész, az igen megrongálódott plébániaépület külső része.

1966-ban VI. Pál pápa magyar katolikusoknak szánt ajándékaiból a maglódi katolikus templom egy új, piros táblás, aranymetszésű misekönyvvel gyarapodott.

1972-ben új orgona készült a Fővárosi Orgonagyárban, Szigeti Kilián OSB, pannonhalmi főiskolai tanár tervei alapján. Az kivitelezést Szeidl János vezette. Május 9 -11. napjaiban szerelték fel és 11-én az esti misén szólalt meg először.

1973-ban elkészült az új szembemiséző oltár, kovácsoltvas díszítéssel. Az orgonát és az oltárt 1975-ben, a bérmálás alkalmával áldotta meg Zajd József püspök úr.

1978 novemberében Horváth József kanonok-plébános részt vett a Maglódi Református Egyházközség új templomának ünnepélyes felavatásán.

1985-ben keresztet állítottak az evangélikus templom körüli temető katolikus részében. Felirata:

„ISTEN DICSŐSÉGÉRE A MEGHOLTAK ÜDVÉRE EMELTÉK A MAGLÓDI HÍVEK HORVÁTH JÓZSEF KANONOK PLÉBÁNOS 25 ÉVES MAGLÓDI ÉS 50 ÉVES PAPI SZOLGÁLATA EMLÉKÉRE   1985”

1996 augusztusában Horváth József plébános 35 éves maglódi szolgálata után nyugdíjba vonult, Hatvanba költözött és két évvel később elhunyt.

Utóda dr. Hornyák Imre lett. Itteni szolgálati ideje alatt új tetőzetet kapott a plébánia épülete, felújították, átalakították a belső helyiségeket is. Felépült a közösségi épület a garázzsal, parkosították a plébánia és a templom udvarát.

1998-ban új palatetőt kapott a templom. Két és fél éves szolgálati ideje alatt külsőleg jelentősen megújult a plébánia épülete is.

1999 januárjától Keszthelyi Ferenc megyéspüspök Szegedi László tápiósülyi plébánost bízta meg püspöki kormányzóként a plébánia irányításával, majd

ez év augusztusától Barotai Endre plébános úr kapott kinevezést. A közösségi épület kívülről-belülről elnyerte jelenlegi formáját.

2000 augusztusában a plébános úrra a sülysápi (sápi) plébánia vezetését is rábízták.

2001 óta évente rendszeresen megrendezésre kerül Maglódon egy komolyzenei koncert, Vermesy Péter Művészeti Napok néven. Az általában három napos rendezvény szállásadói Maglód templomai – így a katolikus templom is.

2001/02 fordulóján (dec. 29 – jan. 4) templomunk imahelyet, egyházközségünk családjai szállást biztosítottak a budapesti taizéi találkozó számos részvevőjének.

2004 második felétől jelentős átalakítás kezdődött a templombelsőt illetően. A szentély megnövelésével a Jézus és Mária szobrok a szentélybe kerültek, az áldoztató rács nem választja el többé a híveket az oltárnál szolgálóktól (azóta az első padsor homlokfelületét díszíti), és az egész tér márványburkolatot kapott.

2005-ben megépült a templom – 1936-ban anyagi lehetőség híján elmaradt – tornya, az eredeti terv szerint. A toronysisak beemelésére és a torony felszentelésére 2006 január 27-én került sor.

2006-ban először, és azóta minden évben, karácsony első és második napján meleg ebédre hívja meg az egyházközség Maglód szegényeit, Sarankó László tanácstag kezdeményezésére és irányításával. A helyi családsegítő szolgálattal együttműködve házhoz is viszik az ételt a rászorulóknak.

2007 január végén az Egyházközség szerződést kötött a Vodafonnal, továbbjátszó antenna elhelyezésére a toronyban – rendszeres bérleti díj fejében.

Augusztus 1-től Endre atya Sáp helyett Ecser plébániáját is vezeti a maglódi mellett.

Augusztus 20-án székelykapu-szentelésre került sor: Mácsai Rudolf helyi polgár adománya a város számára a templomkert déli bejárataként szolgál.

2008 karácsonyára a templomkapu feletti homlokzati fülkébe új Krisztus-szobor került, NS Nagy Sándor helyi szobrászművész – az egyháztanács jelenlegi elnökének alkotása. Hozzá a carrarai márványt, csakúgy, mint 2004-ben a szentély kőburkolatát, Erdős Zoltán helyi (Székelyföldről ide települt) vállalkozó biztosította.

2011-ben a templomkert K-i csúcsát az egyházközség a város rendelkezésére bocsátotta, méltó főtér kialakításához. Cserébe az önkormányzat megújította a templomkerítést.

Ez évben került sor a katolikus temetőrész bekerítésére is.

Templomunk renoválásának megkezdését a málló, helyenként nagyobb darabokban lepotyogó vakolat, a falfestés pusztulása tette sürgetővé. A műszaki összefüggésekkel szembesülve 2011 november – december hóban először szárítószivárgó épült a templom köré, hogy a falak alulról ne nedvesedjenek.            A lépcső megújítása során felhajtó-rámpa is létesült a templomkapuhoz kerekesszékesek számára.

2012-ben sok falvéséssel megújult a templom teljes villamos hálózata, világítótestei, új kapu és szélfogó készült.

2013-ban megvalósult a tető héjazatcseréje (paláról cserépre), a bádogozás felújításával megszűntek a beázások. Az eddigi alig hatásos villamos padfűtés helyett gázkazános központi fűtés létesült. 

2014-ben pályázati támogatással a templom felét lehetett belül újravakoltatni. Ezzel egyidőben megújultak, új keretet és hőszigetelést kaptak a színes üvegablakok, újra kibontották a szentély korábban (ki tudja, miért) befalazott színes körablakát.

2015-ben fejeződött be a templomhajó vakolatfelújítása. A kétévi munka nyomán a szentély és a hajó falai és mennyezete egyenletes, azonos minőségű, festhető felületté váltak.

Ez év novemberében Süveges István orgonaépítő felújította a 42 éve szolgáló orgonát. Bemutató hangversenyére, helyi művészekkel és az evangélikus Magdala-kórussal dec. 19-én került sor.

2016 gyertyaszentelőjekor ünnepelte a város templomunkkal egyidős plébánosunk 80. születésnapját.

Az év végén Gürtler Magda, Maglód elhunyt díszpolgára, egyházközségünk hűséges tagja hagyatékából megkezdődhetett a templom belső újrafestésének terveztetése.

A Váci Püspökség, szakemberek és az egyháztanács egybehangzó véleménye szerint nem a korábbi falképeket állíttattuk vissza: Nagy Ottó Vágsellyei születésű festőművész 2017-ben saját alkotásaival díszítette a szentélyt és a templomhajót, majd elvégezte az eredeti oltárkép restaurálását is.

2022 nyarán, 22 év termékeny itteni szolgálat után Barotai Endre atya 86 éves korában elhunyt – helyébe Marton Zsolt püspök atya Pálfalvi Tamást nevezte ki  (Süly mellett Maglódra is) plébániai kormányzóvá.

  A MAGLÓDI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ LELKÉSZEI: